A kockázatnak nincs egységes fogalmi meghatározása, lássunk néhányat:

• A nem ismert negatív hatású vagy valószínűségű esemény a veszély. Negatív hatás (kellemetlenség, rossz, baj, kár, katasztrófa) a kitűzött célok meghiúsulása, valamint a tervezett erőforrások, illetve időtartam túllépése. Nem kockázat az, ami bizonyosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. A megbízói elégedetlenséggel együtt járó kockázat a – lehetséges – kudarc. (magyar nyelvű wikipédia)
• A kockázat egy vagyontárgyhoz, illetve bizonyos értéket képviselő dologhoz kapcsolódó, potenciális negatív hatás, amelyet valamely jelenlegi folyamat vagy jövőbeli esemény idéz elő. (angol nyelvű wikipédia)
• A kockázat valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetősége. (Magyar Értelmező Kéziszótár)

Mi a közös a fenti meghatározásokban? Valamilyen bizonytalan, jövőbeli eseményről írnak, ami kedvezőtlen (negatív, veszteség, kár, stb..). A hétköznapi életünkben a kockázat szó hallatán negatív dolgokra gondolunk, hasonlóan, mint a fogalmi meghatározásban. A pénzügyek, befektetések területén a kockázat egy szimmetrikus dolog, tehát nem csak negatív értelemben használjuk.

Kockázatról akkor beszélhetünk, ha az adott esemény valamilyen formában mérhető. Pénzügyekben a kockázat mérésére az egyik leggyakoribb mérőszám a szórás. A szórást százalékban szoktuk megadni, leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az átlagos értéktől átlagosan mennyivel tér el a vizsgált érték. Nézzünk pár példát:

• Magyar Állampapír Plusz (MÁP+): Ha végig tartjuk az államkötvényt, akkor éves szinten 4,95% hozamot érünk, a szórás 0%, mivel egy fix kifizetésről van szó.

OTP részvény 2017 és 2019 között az éves átlagos hozama 20,5% volt, kockázata 22%. (napi adatok alapján)A kockázat 22%, tehát komoly mozgások voltak az OTP árfolyamában, nézzük meg a grafikont:

Az árfolyamban láthatunk hullámzást, de összességében láthatóan felfelé tört az árfolyam, az ábrán szereplő három évben majdnem a duplájára nőtt az OTP részvények ára. Utólag visszagondolva kockázatos volt? A hétköznapi értelmezésünk szerint nem, befektetési logika szerint kockázatos volt. Azt ne felejtsük el, hogy utólag könnyen tudunk okosak lenni és a kockázatot csak visszafelé tudjuk számolni, előre felé, azaz a jövőre vonatkozóan csak várakozásaink lehetnek, amelyek vagy bejönnek vagy nem. A kockázatbecslésünk kockázata csökkenthető tanulással és tapasztalatszerzéssel.

Nézzünk egy másik példát, Tesla:

Az elmúlt egy évben (2019.08.10-2020.08.10) a napi adatok alapján számított éves átlagos hozam 185% volt, a kockázat 79%. 2020. márciusától felfelé tört az árfolyam (a mélypont 2020.03.18.) és ha innen végezzük el az évesített hozam és kockázat számítást, akkor a következő értékeket kapjuk: Hozam 304%, kockázat 84%. A hozamon nem lepődünk meg, hiszen látjuk, hogy felfelé tör az árfolyam, azonban a kockázat is nőtt valamelyest, amit a hétköznapi logikánk szerint nem várnánk, azonban a pénzügyi logika szerint ez teljesen normális.

Hogyan helyezzük el ezeket a számokat? Kétféle lehetőségünk van:

1. Gyűjtsünk olyan vállalatokat, amelyeknek hasonló profiljuk (bank, illetve elektromos autó gyártás), nézzük meg, hogy ezek az értékpapírok hogyan teljesítenek.
2. Hasonlítsuk az eredményeinket a tőzsdeindexhez.

Minden kétséget kizáróan az 1. megoldást a pontosabb és korrektebb, a 2. megoldás kevésbé pontos, viszont, de egyszerűbb és gyorsabb. Azon lehetne vitatkozni, hogy a pontosabb eredmények elérésére fordított energia megtérül-e. Az egyszerűség kedvéért a TESLA eredményeit hasonlítsuk az S&P500 tőzsdeindex ugyanezen időszakához. Az OTP esetében ez a módszer biztosan nagyon félrevinne, ennek az oka viszont egy újabb blogbejegyzésnyi tartalom lenne.

Az S&P500 index évesített (2019.08.10-2020.08.10) hozama 15%, kockázata 34% volt. A kockázat fele akkora, mint a TESLA esetében, a hozam jóval alacsonyabb. Az S&P500 egy jól diverzifikált portfólió (kattints ide a kockázatmegosztásról szóló cikk elolvasásához ), ennek előnyével (alacsonyabb kockázat) és hátrányával (alacsonyabb hozam).

Egy hosszútávra tervező befektető sohasem teszi a pénzét egyetlen értékpapírra, hanem portfólióban gondolkodik. Egy olyan portfólió, amiben jelentős részben nagyon kockázatos értékpapírok vannak (pl. TESLA), azt érdemes kiegyensúlyozni alacsonyabb kockázatú értékpapírokkal, akár zéró kockázatú államkötvényekkel (nem feltétlenül MÁP+-al).

A Peakbroker-nél nem csak a hozamot figyeljük, hanem a kockázatokat is figyelembe vesszük, legyen szó értékalapú hosszú távú befektetésről vagy aktív kereskedésről FOREX vagy részvénypiacon.