Ma ülésezik a Monetáris Tanács, ahol az MNB a jegybanki alapkamatról is dönt.
De mit csinál az MNB, mi az a Monetáris Tanács, és mit befolyásol a jegybanki alapkamat?

A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja, amelynek elsődleges célja a forint
vásárlóerejének megőrzése (infláció szinten tartás), a pénzügyi stabilitás megteremtése, ha a fő célok
teljesülnek akkor egyéb célok is szóba jöhetnek, mint pl. a gazdasági fejlődés elősegítése vagy a
munkanélküliség csökkentése. Főbb feladatai közé tartoznak a készpénz kibocsátás, az arany és
devizatartalékok őrzése, az államigazgatási szervek számláinak a vezetése a Magyar Államkincstáron
keresztül (lényegében az MNB az állam bankjaként funkcionál). Az MNB-nek nincs kimondott
árfolyamcélja, azonban ha az inflációs célt veszélyezteti a túl gyenge árfolyam, akkor beavatkozhat az
árfolyamba, azonban erről nem számol be, kvázi piaci szereplőként jelenik meg a devizapiacokon. A
kereskedelmi bankoknak kötelező bankbetétet vezetni az MNB-nél.
A Monetáris Tanács ennek az intézménynek a legfőbb döntéshozó bizottsága, itt döntenek a
jegybanki alapkamatról is. Jelenleg ez az érték 0,75%.
A jegybanki alapkamat az MNB által meghatározott, irányadó kamatláb.

Két fő hatása van, amit érdemes megjegyeznünk:

• A kereskedelmi bankok mekkora betéti kamatot kapnak az MNB-től a kötelezően náluk tárolt
  bankbetétek (kötelező tartalék) után. Továbbá a kereskedelmi bankok mekkora hitelkamatra kapnak
  kölcsönt a jegybanktól (jellemzően a jegybanki alapkamat + 1% pont).
• Közvetve befolyásolja a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletet. A változó kamatozású
  hitelek a BUBOR-hoz (Budapesti Bankközi Kamatláb) vannak kötve, a BUBOR kamatára az irányadó
  kamatláb jelentős hatással van.
  
  

  Milyen gazdasági hatása van egy kamatcsökkentésnek?

• A kereskedelmi bankok olcsóbban tudnak forráshoz jutni.
• Ennek következménye, hogy a kereskedelmi bankok is kedvezőbb hitelt tudnak nyújtani a
  lakosságnak.
• Mivel olcsóbb a hitel, többen élnek vele, ezáltal növekszik a pénzállomány a gazdaságban.
• Nem csak az új hiteleknél, hanem a már meglévő változó kamatozású hitelek
  törlesztőrészlete is csökken,
• A csökkenő hitelkamatok mellett a betéti kamatok is csökkennek. A pénz mindig a nagyobb
  megtérülést „keresi”, emiatt a gazdasági szereplők kockázatosabb pénzügyi eszközöket
  (pl. kötvény, részvény) vagy reáleszközöket (pl. ingatlan, új vállalkozás) fognak vásárolni
  bankbetét helyett.
• Ezek a folyamatok összességében a gazdaság fellendülését segítik.
• Azonban elméleti oldalról a nagyobb pénzállomány növeli az inflációt. (Itt fontos
  megjegyezni, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend az ún. MMT (Modern Monetáris
  Elmélet), ami alapján, ha egy ország a saját pénznemében adósodik el, akkor korlátlan
  mennyiségű pénzt nyomtathat, annak nem vagy csak mérsékelt inflációs hatása lesz.
• Továbbá a forint is gyengül, mert az alacsony kamatok miatt nem éri meg forintban tartani a
  megtakarításokat (lásd korábban a pénz a nagyobb megtérülést keresi).

  
  Milyen hatásai vannak egy kamatemelésnek?

  Az előzőekben tárgyalt folyamatok ellentéte valósul meg:

• Drágábban jutnak forráshoz a bankok.
• A bankok drágábban nyújtanak hitelt a gazdasági szereplőknek.
• Csökken a pénzállomány a gazdaságban a kevesebb hitel miatt.
• Drágul a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete.
• Nő a megtakarítások volumene (csökken a készpénztartási kedv), mivel magasabb betéti
  kamatot kapnak az emberek a pénzükre.
• Ezek a folyamatok összességében a gazdaság lassulását segítik.
• Az alacsonyabb pénzállomány csökkenti az inflációt.
• A forint erősödésnek indul, mert a magas kamatok miatt megéri forintban tartani a megtakarításokat.

Mi várható ma?

A koronavírus első hulláma nagy gazdasági kárt okozott a világban, igy a magyar gazdaságnak is. Az
előzőekben bemutatott hatások alapján belátható, hogy az MNB célja a gazdaság élénkítése, ami a
jegybanki kamat csökkentésével valósítható meg.
Vagyis a kamatemelés a jelen helyzetben valószínűtlen. Előfordulhat, hogy az MNB elégedett a
jelenlegi szinttel, és változatlanul hagyják a kamatot, ugyanis júniusban már csökkentettek 15
bázispontot (0,90-ről 0,75-re). Ez mellett szól az is, hogy a jelenlegi inflációs adatok kielégitőek,
vagyis nem érdeke az MNB-nek az infláció növelése.
Azonban, ha úgy ítélik meg, hogy további gazdaság élénkítésre van szükség, tovább fogják
csökkenteni az irányadó kamatot.
Amennyiben kamatvágás lesz, a forint árfolyamban ennek hatására az elkövetkező időszakban
gyengülés várható.
Aki pedig eurót szeretne vásárolni, annak nem érdemes várnia, mert az elkövetkező hetekben nagy
eséllyel csak a mai árfolyamnál drágábban tudja ezt megtenni.