Kire bízzam a megtakarításomat?

A korábbi három részes Miért fektessük be a pénzünket? bejegyzés sorozatban (1. rész, 2. rész, 3. rész) három erős érvet hoztunk fel, hogy miért érdemes befektetni a megtakarításunkat és mennyit veszíthetünk, ha nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel és készpénzben vagy a bankszámlánkon „pihen” a pénzünk.

Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy kire bízzuk a kemény munkával összegyűjtött kisebb, nagyobb megtakarításunkat. Sok helyen láthatunk erre vonatkozó felhívásokat, reklámokat, a teljesség igénye nélkül: tehetjük bankbetétbe, befektetési alapba, választhatunk a biztosítók ajánlataiból, a Magyar Postának is vannak termékei, adó visszatérítéssel csábítanak az egészségpénztárak, önkéntes pénztárak, lakástakarék-pénztárakat is választhatjuk, stb… Ezeket a szereplőket nevezzük intézményi befektetőknek. Sok szempontból az intézményi befektetők ellentéte, amikor úgy döntünk, hogy saját magunk (egyéni befektetők) kezeljük a megtakarításunkat. Az intézményi befektetők és az egyéni befektetők között helyezkedik el a Magyar Államkincstár, ahol különböző állampapírokat vásárolhatunk.

Mi a közös szinte valamennyi intézményi befektetőben? Egyikük sem szeretetszolgálat, profitorientált pénzügyi vállalkozások, akik jellemzően magas költség fejében vállalják a pénzünk kezelését. Zavar-e ez minket? Attól függ, ha a költség levonása után is magasabb hozamot érünk el, mint egyébként elérnénk, akkor nem zavar, sőt szívesen növeljük megtakarításunkat. Ez így lehet, vajon az intézményi befektetők jobb gazdái a pénzünknek, mint mi magunk? Hasonlítsuk össze, hogy miben különbözik, illetve egyezik egy intézményi befektető és egyéni befektető, aztán a bejegyzés végén visszatérek rá, hogy sikeresebbek-e az intézményi befektetők.

  1. Volumen

Az egyéni befektetők egyénileg fektetik be a saját pénzüket, az intézményi befektetők összegyűjtik a magánszemélyes megtakarításait, ezáltal egy nagyobb pénzalapot hoznak létre, amit befektetnek. 1-0 és az intézményi befektetőknek, nagyobb vagyonnal több befektetési lehetőség érhető.

  1. Diverzifikáció (részletek itt)

Az egyéni befektető diverzifikációs lehetőségei korlátozottak, kevesebb pénzt nehezebb több részre osztani, mint egy nagyobb összeget. Pl. Szeretnénk vásárolni: 1db Tesla, 1db Amazon részvényt, 1db Apple, 1db Facebook és 1db Google részvényt. Szerintetek forintban kifejezve mekkora összegre lenne szükségünk? (300 Ft-os dollár árfolyammal számolva) Szavazzatok, a helyes válasz megtalálható a bejegyzés alján, nem ér csalni, előbb tippeld meg mi lehet a megoldás.

a.) Kevesebb, mint 200.000 Ft

b.) Kevesebb, mint 500.000 Ft

c.) Kevesebb, mint 1.000.000 Ft

d.) Kevesebb, mint 2.000.000 Ft

e.) Több, mint 2.000.000 Ft

 

Az intézményi befektetők kockázatkezelési lehetőségei jobbak. 2-0.

  1. Adminisztráció

Egyéni befektetőként ránk marad az adminisztráció, a nyereség és veszteség összeírása, az adóbevallás, illetve az adó befizetése. Az intézményi befektetők ezt mind elvégzik helyettünk, a keletkező adót befizetik és levonják a megtakarításunkból. Sőt még kimutatásokat is kapunk. 3-0, eddig sima.

Természetesen egyéni befektetőként lehetőségünk legálisan adómentesen nyereséget elérnünk, sőt adójóváírást is kaphatunk, ha van adóköteles jövedelmünk, legyen 3-1.

  1. Tudás, tapasztalat és idő

Az intézményi befektetők – elvileg – profi, teljes állású matematikusokat, közgazdászokat, befektetőket foglalkoztatnak, hogy minél jobb döntéseket hozzanak, maximalizálják a nyereséget. Egyéni befektetőként eleinte szabadidőnkben foglalkozunk a megtakarításunk kezelésével, később akár ez a főállásunk is lehet, ha megfelelő mennyiségű tőkénk van. A tudás megszerzéséhez tanulni és olvasni kell ( ebben tudunk segíteni ), a tapasztalat megszerzéséhez pedig idő kell. Véleményem szerint ez is döntetlen. 4-2.

  1. Piacra lépés és likviditás

Intézményi befektetőként nem lehet kimaradni, nem lehet lassítani, a pénznek forognia kell. Egyéni befektetőként dönthetünk úgy, hogy kiszállunk, túl kockázatos a piac és minden pénzünket állampapírba helyezzük.

További előnye is van az intézményi befektetőkkel szemben, az pedig a likviditás, bármikor dönthetek úgy, hogy eladok minden értékpapírt és felveszem a megtakarításomat, mert házat, autót bármit szeretnék vásárolni. Intézményi befektetők egyes termékeinél ezt nem tehetjük meg vagy csak nagyon drágán és a tőkénk egy jelentős részét nem kapjuk vissza. Egyéni befektetőként legrosszabb esetben rosszkor adjuk el a részvényeket és veszteségünk lesz (ez az intézményire is igaz) és az adómentességet veszítjük el, ha idő előtt adjuk el az értékpapírokat (az intézményinél úgyis fizettük volna). Szó-szó, 4-3, kezd szoros lenni.

  1. Hozam

A 6. pont olyan, mint az egész napos foci után az aranygól, teljesen mindegy mi volt az állás korábban, aki az utolsó gólt rúgja, az a csapat nyer.

Egyértelmű eredményt nem lehet hirdetni, hogy az intézményi befektetők jobbak vagy az egyéni befektetők. Az intézményi befektetőkre profikként tekintünk, de ők is tudnak elhibázott döntést hozni, az egyéni befektetők szintén tudnak rossz döntést hozni. Egy fogadást szeretnék bemutatni: Warren Buffet a világ egyik legsikeresebb befektetője 2007-ben fogadást kötött, hogy az S&P500 index a következő 10 évben magasabb hozamot fog hozni, mint a befektetési alapok, aminek az egyik oka, hogy az úgynevezett aktívan kezelt alapoknál nagyon magasak a költségek, ide értjük a kereskedési költséget (jutalék), a profit csapat bérét, iroda bérlés, stb..

A képen láthatjuk, hogy az S&P500 10 év alatt 125,8%-os hozamot ért el, míg az átlagos befektetési alap 36,3%-ot, több mint 3x nagyobb volt a hozama az S&P500-nak. Felmerülhet a kérdés, hogy az S&P500-at meglehet-e vásárolni? A válasz az, hogy közvetlenül nem, mert ez egy számított érték, viszont közvetve vannak olyan pénzügyi termék, amelyek az S&P500 teljesítményét „másolják” és olcsón (alacsony költség mellett) hozzá lehet jutni bárkinek.

Forrás: https://unassumingeconomist.com/2018/02/warren-buffett-summarizes-investment-lessons-from-winning-his-10-year-bet-that-a-passive-sp-500-index-fund-would-out-perform-actively-managed-hedge-funds/

Az eredmény? A mi tapasztalatunk szerint a tudatos egyéni befektetők magasabb hozamot tudnak elérni, mint az intézményi befektetők. Célunk, hogy az oktatás során olyan tudást adjunk át, amellyel Ti is tudatos befektetőkké tudtok válni.

(Az e) válasz a helyes) A pénzügyi piacokon mindenre van megoldás, kevesebb tőkével is vásárolhatunk ezekből a részvényekből, viszont ha közvetlenül akarjuk birtokolni ezeket a részvényeket, akkor több, mint 2 millió forintra lesz szükségünk.