A kockázatkerülés

 

A befektetők kockázatkerülők. Pontosabban a racionális befektetők kockázatkerülők. 

A befektetésekkel kapcsolatos könyvek, tankönyvek ezt a mondatot tartalmazzák. Ki ne szeretne ebbe a kategóriába tartozni? Valamennyi befektető, illetve kezdő befektetők racionális döntéseket szeretnének hozni, az érzelmeket félretéve egy stratégia alapján dönteni.

Na, de mit jelent az, hogy kockázatkerülés? 

A hétköznapi értelmezésünkben a kockázatkerülés azt jelenti, hogy az ismeretlen dolgokat elkerüljük, és a biztosat választjuk. A járt utat a járatlanért el ne hagyd, és ha hasonló népi bölcsességek juthatnak eszünkbe. Elmegyünk egy évben kétszer étterembe és biztosra megyünk, mert spagettit vagy rántott sajtot rendelünk, hiszen ezeket az ételeket ismerjük, a többi ételhez képest alacsonyabb az áruk.

Mit jelent a kockázatkerülés a pénzügyekben? 

Természetesen nem egészen azt, mint a hétköznapi értelemben. Sőt, először nézzük meg, hogy mit nem jelent: Sokan keverik a kockázatkerülést a kockázatelutasítással, a kockázatelutasító attitűd mindenféle kockázatot elutasít és kizárólag kockázatmentes eszközbe fekteti a pénzét, pl.: Bankbetétbe, amit az Országos Betétvédelmi Alap (OBA) 100.000 Euróig biztosít, nem csak a tőkét, hanem a kamatot is. Ide sorolhatjuk az állampapírokat is, mint a Babakötvény vagy a Prémium Magyar Állampapír. Ami természetesen nem teljesen kockázatmentes, de egy olyan államcsődnek kicsi a valószínűsége, aminek a végén az állam nem fizeti vissza a hiteltartozásait, a valószínűség kicsi, de példát tudnánk rá mondani. A kockázatelutasítás a biztonsági spagetti rántott sajt kombináció.

A kockázatkerülő befektető akkor hajlandó magasabb kockázatot vállalni, ha a kockázattal magasabb kompenzáció is jár. Nézzünk egy példát, biztosan sokan ismeritek az Ocean’s filmeket, olyan színészek szerepelnek benne, mint George Clooney, Matt Damon, Brad Pitt. Szóval, a filmben egy profi betörő csapat „munkáját” követhetjük nyomon, mindegyik szereplő több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a rablás és betörés világában. Állítsunk szembe két csapatot, az egyik csapat az Ocean’s filmes profi banda, a másik csapat a PeakBroker oktatói. Ugyanaz a feladat, el kell lopni a Mona Lisa festményt a Louvre-ból, az 1900-as évek elején már egyszer ellopták a festményt, így elvileg nem lehetetlen a küldetés.

Kicsit matekozzunk: tegyük fel, hogy a Mona Lisa értéke 10 csillió euró. Annak a valószínűsége, hogy a profi csapatnak sikerül ellopnia a festményt 25%, a Peakbroker oktatói csapatának az esélye 0%, vagy még kevesebb. Várhatóan az Ocean’s brigád 10 csillió szorozva 25%, azaz 2,5 csillió euró haszonra tesz szert, a Peakbroker csapatának várható jutalma 0 euró.

Mi köze ennek a kockázatkerüléshez? A Peakbroker csapata nyilván nem vállalja el a munkát, mert 100%, hogy elkapnak minket, azaz a kockázatvállalásért nincs meg a megfelelő kompenzáció. Az Ocean’s brigád nevében nem tudok nyilatkozni, ez a saját kockázatvállalási hajlandóságuktól függ, hogy a 2,5 csillió euró megfelelő kompenzáció-e.

Vissza a pénzügyekhez. Kockázatmentes pénzügyi terméknek vegyük a MÁP+ éves szinten 4,95%-os hozamát. Az S&P500 index 2010 januárja óta éves szinten átlagosan 10,3%-os hozamot biztosított, az osztalékokat újra befektetve 12,5%-ot, inflációval korrigálva 8,5% és 10,7%. Itt tudjátok számolni. Elegendő kompenzáció ez? Valakinek igen, valakinek nem. A MÁP+ kifizetése fix, nincsenek meglepetések, a bemutatott S&P500 hozamok 10 évre vonatkoznak, volt olyan év amikor az index 30% felett teljesített, volt negatív és többi 2% alatti év is. Erről szól a kockázat, amit a szórással lehet mérni, lásd előző bejegyzés.

A Peakbroker oktatási anyagát úgy építettük fel, hogy a különböző stratégiáknál a kockázatokat is bemutatjuk, valamint egyénenként meghatározzuk a kockázattűrő képességet és ez alapján alakítjuk ki a legmegfelelőbb stratégiát. További részletekért töltsd ki az ingyenes tesztünket.