A cikksorozat első részét a következő linken tudjátok elolvasni.

Különböző emberek különböző okból teszik félre a pénzüket, de térjünk vissza az eredeti kérdésre: „Miért fektessük be a pénzünket?” Három indokot szeretnék röviden bemutatni:

1. Vagyon védelme.
2. Kockázatmegosztás.
3. Fogyasztás simítása.

Folytassuk a második okkal, a kockázatmegosztással. Kockázatmegosztásra szükség van, nézzünk rá egy egyszerű példát. A családi gazdaságban van egy nagy földterület. A gazdának döntenie kell, hogy mivel vesse be a területét. Sok választásai lehetősége van: búza, kukorica, árpa, répa, stb. A család megélhetése azon múlik, hogy milyen lesz a termés. A gazda pontosan tudja, hogy a búzán van a legnagyobb haszna, tehát kézenfekvő, hogy az egész területen búza legyen, így a legnagyobb a várható hozam. Nem véletlenül írtam, hogy várható hozam, ugyanis a terméshozamot sok tényező befolyásolja, mint az időjárás és a különböző betegségek. Vannak olyan növények, amelyek jobban bírják a szárazságot, illetve olyanok, amelyek egyes kártevőkre kevésbé érzékenyek.

Ennek tudatában már nem olyan egyértelmű a gazda döntése, a család megélhetését érdemes arra feltenni, hogy lesz-e levéltetű vagy nem? Ha nem lesz, akkor nagyon jó évünk lesz, ha lesz, akkor ínséges időszaknak néz elébe a család. A kockázat csökkenthető, ha a terület egy részében búzát, másik részében olyan növényt ültetünk, ami kevésbé érzékeny a levéltetűre.

Az olvasóban jogosan merül fel a kérdés, hogy mi van az időjárás faktorral, illetve a többi kártevővel. A kockázatmegosztást nem lehet félvállról venni, de a ló túloldalára sem érdemes átesni. Minden kockázat ellen nem lehet és nem is kell védekezni. Azokat a kockázatokat kell „kezelni”, amelyek a legnagyobb eséllyel következnek be. Ha tudom, hogy minden évben ellopnak 10.000 Ft-nak megfelelő értékű kukoricát, akkor nem fogok több millió forintért kerítést építeni, ellenben ha olyan helyen van a földem, ahol a vadkár komoly gondot okozhat, ott már érdemes ilyen módon védekezni.

Térjünk át a pénzügyek világára. A cikk első részében tárgyaltuk, hogy miért nem célravezető otthon a párnahuzatban tartani a pénzünket. Sokkal nem vagyunk előrébb, ha a bankszámlánkon tartjuk a megtakarításunkat, de legalább egyféle kockázat ellen már védekeztünk, nevesen, ha betörnek hozzánk, akkor a banknál lévő pénzt nem tudják ellopni.

A megtakarításainknál is hasonló elvet kell követnünk, ha a kockázatokat kezelni szeretnénk. A pénzügyi és nem pénzügyi eszközök széles palettája áll rendelkezésre, hogy a pénzünket többféle eszközbe helyezzük. A teljesség igénye nélkül: részvények, kötvények, állampapírok, ETF-ek, devizák, kriptodevizák, derivatívák, nemesfémek, ingatlanok stb.

Sokan az ingatlanra esküsznek, ezért a megtakarításukból lakást(okat) vásárolnak, amit kiadnak, majd az ebből származó bérleti díjakat újabb lakások vásárlására fordítják. Ez valóban működő stratégia, azonban ha az ingatlanok árai esni kezdenek, az a bérleti díjakat is csökkenteni fogja, tehát ugyanaz a hatás duplán érinti a befektetésünket. Arról nem is beszélve, hogy az ingatlan az egyik legkevésbé likvid megtakarítási forma, tehát egyik napról a másikra nehéz eladni és készpénzhez jutni.

A biztonságot szem előtt tartva sokan az állampapírok felé fordulnak, főleg most a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) miatt, ami fix 4,95%-os hozamot biztosít, ha 5 éven keresztül bent hagyjuk a pénzünket a Magyar Államkincstárnál. Ez egy fokkal likvidebb befektetési forma, mert pénzzé tehető kamatveszteség árán (évfordulónál kamatveszteség nélkül), azonban az infláció ellen már nem véd a fix hozam miatt.

A teljesség igénye nélkül két kategóriát kiragadtam. Mi az üzenet? Ne vegyünk ingatlant és MÁP+-ot sem? De, ha van lehetőségünk jó áron ingatlant venni, akkor vásároljunk és tartsunk a portfóliónkban MÁP+-ot is, ha a célunknak megfelel. Egy megfelelően diverzifikált (több felé osztott) befektetési portfólióban mindennek helye lehet, befektetési stratégiánktól, kockázatviselési képességünktől függően.

Hogyan válasszunk a különböző kategóriákból? Ha sikerült meghatározni, hogy pl. részvények és az állampapírok érdekelnek, akkor jön a következő kérdés, hogy milyen részvény? magyar? európai? amerikai? dollárban vagy euróban legyen a megtakarításom? magyar állampapír? magyar állampapír, de euróban denominált? német állampapír? stb.

A Peakbroker oktatási anyagát úgy állítottuk össze, hogy ezekkel a pénzügyi termékekkel megismerkedj, értsd a működésüket, a kockázatokat és saját befektetési stratégiád mentén tudd kiválasztani a megfelelő pénzügyi eszközöket.

Töltsd ki rövid tesztünket és egy ingyenes konzultáció keretében segítünk megtalálni a számodra legmegfelelőbb képzést.